Hozzáértő kiszolgálásra azonban ma már jobbára csak a kisebb boltokban számíthatunk. Kevés a képzett - főként a jól képzett - kereskedő, pedig 2006. június elseje óta minden bolti alkalmazottnak, aki vevővel találkozik, szakképesítéssel kell rendelkeznie.

HIRDETÉS

            Egy ideig a boltok nagy része könnyedén kijátszotta a szabályokat azzal, hogy egyetlen vagy néhány kereskedelmi végzettségű munkatársat vett fel, mondván, a többiek - például az árufeltöltők - munkaköre, feladata nem minősül kereskedelmi tevékenységnek, tehát szakirányú képzettséget sem igényel. Ma már a kicsik nem mernek kockáztatni.

- Míg a kisebb cégeknél az alkalmazottak legfeljebb tíz százaléka szakképzetlen, a nagy, új munkahelyeket is teremtő vállalatoknál ez az arány 35-40 százalék. A nagy nemzetközi láncok nem is törekszenek arra, hogy megfelelő képesítésű embereket állítsanak soraikba, mivel a náluk végzett tevékenységet betanított munkaként kezelik, másrészt azt tapasztalják, nincs is elég szakképzett munkavállaló a piacon - mondja Mátraházi István, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) alelnöke.

A szervezet most éppen azért küzd, hogy egy multinacionális élelmiszerláncnál a pénztárosokat szakképzettnek, az értékesítési tevékenységben résztvevőknek ismerjék el, hiszen ez feltétele a szakmai minimálbér kifizetésének. A cég arra hivatkozik, hogy az OKJ-ban a pénztárosszakma csak elágazásként, a mintabolti értékesítő címszó alatt szerepel - teszi hozzá Mátraházi.

- Tapasztalataink szerint nagyon kevés a szakmunkás, az új OKJ-s tanfolyamok pedig továbbra is túlnyomórészt elméleti információkkal traktálják a tanulókat, sok olyan ismeretet kihagyva, vagy csupán érintve, amelyek elengedhetetlenek. Áruházláncunk ezért ettől az évtől a terézvárosi térségi integrált szakképző központtal (tiszk) együttműködve CBA-osztályokat indít - tudtuk meg Róna Tivadarnétól, a CBA képzési vezetőjétől.

A jelentkezők tanulmányi eredménytől függően a kétéves képzés alatt ötvenezer forintig terjedő ösztöndíjban részesülhetnek. Ennek fejében vállalják, hogy a végzést követően két évig a cégnél dolgoznak. Az elméleti és gyakorlati képzésbe a CBA saját igényeinek megfelelően kidolgozott tananyagot is beépíthet.

- Sorra akkreditáljuk boltjainkat a területi kamaráknál, hogy később részt vehessenek a gyakorlati képzésben. Általános iskolákat látogatunk, hogy meggyőzzük a gyerekeket: nem a diploma a boldogulás egyetlen útja. Elmondjuk nekik, hogy a mi képzésünkhöz csatlakozva biztos keresetre számíthatnak - tette hozzá a képzési vezető.

Szerinte ma leginkább az alapos élelmiszer- és áruismeret hiányzik a boltokban dolgozók tudásából: egy nagy üzlet széles sajt-, felvágott vagy borválasztékáról kevés információt lehet megtudni az eladóktól.

A másik nagy probléma kommunikációs jellegű: nem természetes, hogy az eladó kiszolgálás után megkérdezi, adhat-e még valamit, vagy netán ajánl egy-egy terméket. A problémás vásárlók kezelését, a konfliktusok megoldását sem sajátíttatják el a jelenlegi képzési rendszerben.

- A CBA-nál az utóbbi két évben közel kétezer embert iskoláztak be OKJ-s képzésre. Azokban a boltokban, ahol - a Lépj egyet előre! program, illetve uniós támogatású pályázatok révén és a szakképzési hozzájárulásból - megadtuk ezt a lehetőséget a munkatársaknak, csökkent a fluktuáció - mondja a képzési vezető. Tapasztalataik szerint az idősebb generáció egyáltalán nem zárkózik el az új ismeretek elől, sőt örömmel vesznek részt a képzéseken.

A Media Marktnál elmondták: a szaktanácsadók felvételénél - ami hagyományos értelemben az eladónak felel meg - elvárás a kereskedelmi szakképesítés, de a hiánya nem kizáró ok. Mivel képzett dolgozót ők sem találnak könnyen, a rátermett, jó kommunikációs képességekkel rendelkező jelölteket a cég iskolázza be. Az üzletlánc szerződéses viszonyban áll egy szakiskolával, amely egyéves OKJ-s képzésben részesíti a munkatársakat. Az ott megszerzett ismereteket alapnak tekintik, emellett a Media Markt saját trénerei rendszeres problémamegoldó, áruismereti, tréningeket tartanak, illetve külön képzésen oktatják a cég üzleti filozófiáját.

- Az iskolákból, tanfolyamokról kikerült dolgozóink stabil elméleti tudással rendelkeznek. Ezt a tudást saját képzéseinkkel igyekszünk gyakorlativá, Tesco-specifikussá tenni, hogy dolgozóink magabiztosan el tudják látni feladataikat. Emellett majdnem minden hipermarketünkben fogadunk kereskedelmi tanulókat gyakorlatra - tudtuk meg Benkó Zsuzsannától, a Tesco illetékes vezetőjétől.

- Ma már senki nem nyithat üzletet bolti eladói és üzletvezetői OKJ-s tanfolyam nélkül - mondja Szarka Éva, az A.B.A. Tréning és Tanácsadó Kft. egyik tulajdonosa. Szerinte az új OKJ-s képzésnek kétségtelenül sok az előnye, ám kommunikálni, konfliktust kezelni a régihez hasonlóan nem tanít meg. - Ezt a gyakorlat alatt kellene elsajátítani, ám erre jellemzően nem jut idő, ezért egyre többen jelentkeznek tréningekre. Már a kisebb cégek is felmérték, hogy szükség van a kiegészítő tanfolyamokra, csak nem mindig tudják megfizetni, hiszen a kurzus díja mellett az alkalmazott kieső munkájával is számolniuk kell. Ennek ellenére eladástechnikai kurzusunkra, amelyeket cégre szabottan végzünk, egyre többször küldik alkalmazottaikat franchise rendszerben működő láncok boltjai - meséli Szarka Éva.

A kis- és középvállalatok rengeteg pénzt takaríthatnának meg a megfelelő emberek alkalmazásával. Az A.B.A. Tréning és Tanácsadó Kft.-nél jelenleg egy olyan rendszer kialakításán dolgoznak, amelynek segítségével a náluk kiképzett (OKJ-s és eladástechnikai tréningen is túljutott) embereket ajánlanának ki a kereskedéseknek, így nem csak a fejvadászatot, a képzésre fordított, időt, energiát és pénzt is megspórolnák a hozzájuk fordulóknak.

Willin-Tóth Kornélia

A cikk a Népszabadság 2008.02.12. számában jelent meg www.nol.hu